Egy csodálatos anyag, mely akár több ezer évet is túlél.
Agyagnak nevezzük az olyan földféleséget, melynek jellemző tulajdonsága, hogy vízzel áztatva képlékeny, vagyis gyúrható, formálható, alakját kiszáradás után is megtartja és kiégetve összetartó, kemény, kőszerű anyaggá lesz, mely vízzel többé fel nem áztatható. Az agyag a természetben nagy mennyiségben és nagy változatosságban fordul elő. Földpát tartalmú kőzetek (gránit, szienit, trachit, porfir, stb.) mállási terméke. Az agyagáruk gyártása az agyag formálhatóságán és a tűzben való megkeményedésén alapszik. A különféle agyagáruk, bár készítésmódjuk lényegileg azonos, mégis a felhasznált nyersanyagok különbözősége, az égetés hőfoka, díszítésmód stb. tekintetében nagyon különböznek egymástól.
Kövér és sovány agyag
Az agyag térfogata akkor a legkisebb, mikor száraz, mert ilyenkor vannak legsűrűbben egymás mellett az agyagrészecskék, de ha beáztatjuk és a részecskék közé víz hatol, egymástól eltávolodnak és az agyag térfogata annyival nagyobb lesz, amennyi vizet felvett. Kiszáradáskor viszont a térfogata olyan mértékben kisebbedik, ahogy a víz elpárolog belőle: A jól formálható agyagok sikamlós, zsíros tapintásúak, beáztatáskor sok vizet vesznek fel, ennélfogva száradáskor erősen zsugorodnak. Az ilyeneket kövér agyagoknak, az idegen ásványi anyagokat tartalmazó, rosszabbul formálható és száradás alatt kisebb mértékben összehúzódó agyagokat sovány agyagoknak nevezzük.
Feldolgozás
A nyers agyag, amint a bányából kikerül nem alkalmas a megmunkálásra, mert vannak benne palás és szerves anyagok, melyek hátráltatják a feldolgozást. Ezeknek az elmállasztására legalkalmasabb a fagy. Az agyagot tehát pihentetni kell. Télen vízzel öntözik, hogy a zavaró anyagok a fagytól szétmálljanak. Kínában például évtizedekig, hagyják állni a feldolgozandó agyagot. Az állott anyagot ezután keverik a szükséges soványító anyagokkal, amik bizonyos műveletek elvégzése után keverhetők csak az anyaghoz. Ilyen műveletek a törés, zúzás, őrlés, keverés és az iszapolás.
Égetés
Égető kemence
A kialakított tárgyakat égetés előtt tökéletesen ki kell szárítani, nehogy a kemencében hirtelen fejlődő vízgőz szétvesse őket. A száradásnak nem szabad hirtelen történni, mert a gyorsabban kiszáradó felületen a tárgy hamarabb húzódik össze, aminek következménye a tárgy görbülése, esetleg repedése. A tárgyakat levegőn, a műhelyben vagy zárt töltött szárítókamrákban szárítják. Az égetés az agyagáruk gyártásának egyik legkényesebb munkaszakasza. Az égetés alatt alakul át a kiformált tárgy használható készáruvá. Az agyagáruk égetésére égetőkemencéket használnak.
Az agyag égetéskor megváltoztatja a színét. A nyers agyagnak barna, szürke vagy fekete színe leginkább a benne lévő szerves anyagoktól ered, amely a tűzben elég. Csak azután látható az agyag valódi színe. Vasmentes agyagok fehér, a kevés vasvegyületet tartalmazók sárgás-fehér, erősen vasoxidos agyagok a tűzben vörös, illetve vörösbarna színűek lesznek. Színük annál sötétebb, minél magasabb hőfokra égetjük őket.
Kínai agyaghadsereg
A föld alatti gödörrendszerben 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval és 150 lovas található.
Az első kínai császár legendás agyaghadseregét a világ 8. csodájaként szokás emlegetni. A hadsereget Csin Si Huang-tivel temették el i. e. 209-210-ben. Az építmény és a szobrok célja az volt, hogy biztosítsák a császár uralmát a túlvilágon is. A császár sírjára 1947-ben, kútfúrás közben találtak rá földművesek. Senki nem hitte el, hogy egy több ezer életnagyságú agyagfigurákból álló hadseregre bukkantak. Miután a kincs léte bizonyosságot nyert, az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította a csodálatos leletet. A jelenlegi becslések szerint a 3 nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van betemetve. A figurák magassága 184-197 centiméter között változik, attól függően, hogy milyen szerepet töltöttek be a hadseregben, a legmagasabbak a tábornokok. Az alakok között vannak katonák, parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek.